Fogalomtár
Mi mit jelent az ingatlanpiacon?
Adásvételi szerződés: Adásvételi szerződés alapján az eladó dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles.
Birtokbaadási jegyzőkönyv: Az adásvételi vagy bérbeadási szerződés aláírása után, valamint a pénzügyek rendezését követően, esetleg előtte történik meg a birtokbaadás. Ekkor a birtokbaadásról jegyzőkönyvet készítenek, melyben a közüzemi órák állásait rögzítik, a birtokba adás időpontjától kezdve az ingatlan terheit már a vevő viseli.
Bérbeadási szerződés: A bérbeadási szerződés olyan szerződés, amelynek során a bérbeadó a bérleményt ideiglenesen a bérlő használatába adja a bérlő pedig köteles a bérleti díjat megfizetni.
Eladó: Az adásvételi szerződésbe a tárgy tulajdonosa aki a tárgyat a vevő részére értékesíti.
Vevő: A vevő az akinek az eladó a tárgyat/terméket a rendelkezésére bocsájtja.
Haszonélvező: A haszonélvezet jogosultja az a személy, aki egy adott ingó vagy ingatlan tulajdonjogával rendelkezik, de azt birtokolhatja, használhatja és a használatából eredő hasznokat élvezheti.
Haszonélvezeti jog: Jogosultja valaki a más tulajdonában lévő ingatlant birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja rendeltetésszerűen.
Széljegy: A földhivatalhoz benyújtott ingatlan-nyilvántartásban az eddig még át nem vezetett kérelmek a tulajdoni lapon széljegyként kerülnek feltüntetésre. A tájékoztat a földhivatali eljárás megindulásáról és jelzi az eljárás rangsorát.
Tulajdoni lap: A tulajdoni lap az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett ingatlanok adatait tartalmazza és az azokhoz tartozó jogokat. Három részből áll:
1. Az ingatlan elhelyezkedését és számszerű adatait rögzíti.
2. Az ingatlanra vonatkozó alapvető jogot a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét, tulajdoni hányadát és a tulajdonszerzés módját tartalmazza.
3. Az egyéb jogokat és a jogilag jelentős tényeket tartalmazza. Pl. Az ingatlanra vonatkozó terhek korlátozások.
Helyrajzi szám: Minden föld-résznek a saját azonosítója helyrajzi száma van. A földrészek ingatlanok azonosítására szolgáló településen belül egyedi azonosítószám.
Értékbecslés: Az értékbecslés a fedezetként felajánlott ingatlan értékének meghatározására irányuló értékbecslési díj ellenében végzett eljárás.
Kaució: A kaució azt a célt szolgálja hogy a jogviszony során és a lezáráskor a bérbeadónak legyen egy olyan biztosítéka, amelyből kielégítheti a bérlő által nem rendezett követeléseket. A felek megállapodástól függően jellemzően egy-három havi bérleti díjban egyeznek meg. Ha a felek mindenben elszámoltak egymással, a kaució visszajár.
Óvadék: Az óvadék a szerződésben foglalt kötelezettség teljesítésének olyan biztosítéka, amely azáltal jön létre, hogy a szerződés alapján az óvadékként szolgáló dolgot a másik szerződéses fél rendelkezésére bocsájtják akár tényleges átadással akár más módon. Az óvadék az azt megkapó fél számára biztosítékként szolgál, ha az óvadékot adó fél nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét a másik fél az óvadékból megkapja követeléseit.
Forgalmi érték: A forgalmi érték megegyezik azzal az összeggel amennyiért az értékbecslés pillanatában az ingatlan várhatóan értékesíthető. Forgalmi érték=Piaci érték
Használt lakás: A lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, újnak nem minősülő lakás.
Új építésű lakás: A lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan melyet az építtetőjétől vásárol és ő az első bejegyzett tulajdonos.
Összkomfortos: Összkomfortos lakásról vagy házról akkor beszélhetünk ha az alapterülete 12 négyzetméter lakószobával, fürdőszobával, WC-vel és konyhával vagy legalább 4 négyzetméter főzést lehetővé tévő lakótérrel. Továbbá központosított fűtés és melegvízellátás, közművesítettség biztosított.
Duplakomfortos: Azokat a lakóingatlanokat nevezzük duplakomfortosnak, amelyek legalább egy 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel és 2 db WC-vel, 2 db fürdőhelyiséggel, közművesítettséggel (villany- és vízellátással, csatornázott), melegvíz-ellátással és központos fűtési móddal rendelkeznek.
Komfort nélküli: A félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg de legalább 12 m2 alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, WC-használattal, egyedi fűtési móddal és vízvétel lehetőségével rendelkezik.
Helyszínrajz: Az ingatlan-nyilvántartás céljára készített földmérési alaptérkép, amely az önálló ingatlanok alaprajzát ábrázolja.
Ingatlannyilvántartás: Az ingatlan-nyilvántartás közhitelesen településekként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanjának adatait és az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és tényeket. Az ingatlan nyilvántartás része a tulajdoni lap, az ingatlan-nyilvántartás térkép és az okirattár.
Jelzálogjog: A fedezetként felajánlott ingatlanra a hitelező biztosítékaként bejegyzett teher. Ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani.
Infláció: Az infláció a pénz vásárlóerejének folyamatos csökkenése, az árak, árszínvonal folyamatos emelkedése. Az inflációt pénzromlásnak is nevezik.
Közjegyzői díj: A közjegyzői díj az az összeg, amit a közjegyzőnek kell kifizetni az általa nyújtott szolgáltatásért. Mértékét a 14/1991. (!) (XI. 26.) IM rendelet állapítja meg.
Késedelmi kamat: A késedelmi kamat a pénztartozás késedelmes teljesítésének következménye amely a késedelembe esés időpontjától jár.
Szolgalmi jog: Az ingatlan mindenkori tulajdonosa vagy birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja vagy követelheti, hogy a szorgalommal terhelt ingatlan tulajdonosa vagy birtokosa a jogosultságból egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.
Társasházi alapító okirat: Az ingatlan tulajdonosainak társasház alapítási elhatározását tartalmazó okirat.
Társasházi SZMSZ: SZMSZ- Szervezeti és Működési Szabályzatok. A társasházakról szóló törvény kimondja, hogy hatnál több lakás esetén kötelező megalkotni a szervezeti és működési szabályzatot. Ebben szabályozzák pl a tulajdonon belüli építési szerelési munkálatokat.
Társasház: Társasház akkor alapítható, ha az építendő vagy már ingatlanban, épületben műszakilag megosztott, legalább két, vagy egy-egy önálló lakás vagy nem lakás célú helyiség van és az a tulajdonosának külön tulajdonába kerül. A társasházban a külön tulajdoni illetékességek külön tulajdoni lappal rendelkeznek.
Térképmásolat: Az ingatlan környékét mutató, terepi beazonosítását szolgáló lap. =Helyszínrajz
Biztosítás: Véletlenszerűen bekövetkezett, előre nem látható események anyagi károk elleni védelem.
Építményadó: Vagyoni típusú adó, melyet a helyi önkormányzat illetékességi területén lévő építményekre vetnek ki rendeltetésüktől és hasznosulásuktól függetlenül.
Vagyonszerzési illeték: Ingatlan eladása során annak kell fizetnie az illetéket, aki a lakást megvásárolja. A sikeres adásvételt követően 30 napon belül jelezni kell a Nemzeti Adó és Vámhivatal felé, ezt követően kapunk határozatot az illetékfizetés összegéről és határidejéről. Az illeték egységesen a vételár 4%-a vannak esetek amikor az illetéket kedvezményesen vagy egyáltalán nem kell megfizetni.
Személyijövedelemadó (SZJA): A személyi jövedelmet terhelő adó. Személyi jövedelemadót a magánszemélyeknek kell fizetniük a jövedelmük után. Az szja megfizetésével a magánszemélyek alkotmányos kötelezettségüknek megfelelően hozzájárulnak a közteherviseléshez. A személyi jövedelemadózás az arányosság és a méltányosság elvén alapul. Célja az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása.
ÁFA: Az Áfa olyan többfázisú, nettó típusú adó, melyet a termelés és a forgalmazás minden szakaszában a hozzáadott érték után meg kell fizetni, de az adóterhet a termék vagy szolgáltatás végső felhasználója viseli.
Illetékmentesség: Az illetékmentesség azt jelenti, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény meghatározza azokat az eljárásokat, amelyek mentesek az illetékfizetési kötelezettség alól (ez a tárgyi illetékmentesség), valamint azokat a jogalanyokat, amelyeknek nem kell illetéket fizetni. (Ez az alanyi illetékmentesség.)
Közös tulajdon: A közös tulajdon több személy tulajdonjoga ugyanazon a dolgon, meghatározott hányadok szerint. Ingó dolgokon és ingatlanokon egyaránt fennállhat. A közös tulajdon esetében a tulajdonjog oszlik meg eszmei hányadrészek szerint és nem a dolog van megosztva a tulajdonostársak között.
Lakásszövetkezet: A lakásszövetkezet, szemben a társasházzal, nem a közös tulajdon egy, ha úgy tetszik, különleges formája. A lakásszövetkezet egy “cég”, amely a cégeljárás és a cégnyilvántartás alanya, ám ugyanakkor építőipari vállalkozásnak nem nevezhető, hiszen kizárólag a saját ingatlanjait hozza létre, tartja fent.
Elővásárlási jog: Az elővásárlási jog a jogosultnak a dolog megvételére ad jogot, mindenki mást megelőzően, olyan feltételek mellett, mint amilyet egy harmadik személy vételi ajánlatában a dolog tulajdonosával közölt.
Az elővásárlási jog alapulhat jogszabályon vagy szerződésen. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi.
Az alapvető szabályokat Magyarországon a Polgári Törvénykönyv tartalmazza.
Társasági adó: A társasági adó (tao) olyan jövedelemadó, amelyet a tevékenységből származó jövedelem alapján az a belföldi és külföldi illetőségű személy fizet, aki jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységet folytat.
Ingatlannyilvántartásba bejegyezhető jogok:
Tulajdonjog: A tulajdonjog dologi jogviszony, amely a dolog és a dolog tulajdonosa között jön létre. Tulajdonjog tárgya minden birtokba vehető dolog.
Köztulajdont és magántulajdont különböztetünk meg, amely egyenlő jogvédelmet élvez a polgári jog szempontjából.
Tartós földhasználati jog: A földhasználati jog minden olyan alanyi jogot jelent, amely egy jogosultnak valamely föld meghatározott célú és mértékű használatára nyújt lehetőséget, a tulajdonos engedélyével, a tulajdonossal megkötött megállapodáshoz, illetőleg a bíróság határozatához kapcsolódóan.
Megállapodáson (bírósági határozaton) alapuló földhasználati jog: A más tulajdonában álló földön építkezés céljából alapított földhasználati jogot egész földrészletre, vagy a földrészlet természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni a név szerint meghatározott építkező (jogosult) javára.
Haszonélvezeti jog: Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. Amennyiben a haszonélvezeti jog egyidejűleg több haszonélvezőt is megillet, akkor a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogára a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Használat joga: A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint a vele együtt élő családtagjait szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. Jogi személy a használat jogánál fogva a dolgot a létesítő okiratában meghatározott céljával és tevékenységével összhangban használhatja és szedheti annak hasznait. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át.
Elővásárlási jog: Az elővásárlási jog a jogosultnak a dolog megvételére ad jogot, mindenki mást megelőzően, olyan feltételek mellett, mint amilyet egy harmadik személy vételi ajánlatában a dolog tulajdonosával közölt.
Az elővásárlási jog alapulhat jogszabályon vagy szerződésen. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi.Az alapvető szabályokat Magyarországon a Polgári Törvénykönyv tartalmazza.
Visszavásárlási jog: A visszavásárlási jog egy speciális alany – az előző tulajdonos – javára fennálló vételi jog, melyet írásban, a dolog eladásával (az adásvételi szerződés megkötésével) egyidejűleg kell kikötni. Legfeljebb 5 év időtartamra szólhat, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A visszavásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyezni az átruházott ingatlanra vagy annak eszmei hányadára.
Vételi jog: A vételi jog vagy más néven opciós jog kikötését a hatályos Polgári Törvénykönyv teszi lehetővé. A rendelkezés szerint adásvételi szerződések kötésekor a tulajdonos vételi jogot enged a vevőnek a dologra nézve. Tehát a vevő nem tudja – vagy nem akarja – a szerződés megkötésekor megvásárolni az adott dolgot. A vételi jog viszont biztosítja őt arról, hogy ezt később megteheti egy egyoldalú nyilatkozattal. Így ez a szerződési kikötés biztosítékot ad a vevőnek, hogy megvegye a dolgot, amikor már alkalmasnak látja az időt.
Jelzálogjog: A fedezetként felajánlott ingatlanra a hitelező biztosítékaként bejegyzett teher. Ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani.
Végrehajtási jog: Olyan jogi korlátozás, mely alapján az ingatlant terhelő tartozás behajtását hatósági úton kell végrehajtani. A tulajdoni lapon külön bejegyzés hívja fel erre a figyelmet.
Ingatlan: Az ingatlan a föld és a ráépített szilárd építmények összessége. Ingatlan a föld szárazföldi felszínének körülhatárolt, más ingatlanoktól elkülönített része, továbbá az önálló rendeltetésű és önálló forgalmú építmény vagy építményrész.
Likviditás: Folyamatos fizetőképesség
Megtérülés: Megtérülésnek nevezzük azt az elméleti értéket, amely teljesülésével az adott befektetés bevételei meghaladják annak költségeit. A megtérülési számítást rendszerint a befektetések, beruházások megtervezésekor ajánlott elvégezni, felmérve ezzel az ügylet, üzlet megvalósíthatóságát.
Hozam: A hozam tehát a befektető haszna, és tulajdonképpen teljesen független a kamattól. A hozam három dologtól függ: a befektetett összegtől, az egy vagy több részletben visszafizetett összegek nagyságától, valamint az eltelt időtől. A hozamot – azért, hogy a különböző befektetések összehasonlíthatók legyenek – általában éves szintre átszámítva szokták megadni.
Kockázat: A negatív hatással fenyegető események (lehetséges következmények) bekövetkeztének esélye. A kockázatot a veszély hozza létre.
