Fogalomtár

Mi mit jelent az ingatlanpiacon?

Adásvételi szerződés: Adásvételi szerződés alapján az eladó dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles.

Birtokbaadási jegyzőkönyv:  Az adásvételi vagy bérbeadási szerződés aláírása után, valamint a pénzügyek rendezését követően, esetleg előtte történik meg a birtokbaadás. Ekkor a birtokbaadásról jegyzőkönyvet készítenek, melyben a közüzemi órák állásait rögzítik, a birtokba adás időpontjától kezdve az ingatlan terheit már a vevő viseli.

Bérbeadási szerződés: A bérbeadási szerződés olyan szerződés, amelynek során a bérbeadó a bérleményt ideiglenesen a bérlő használatába adja a bérlő pedig köteles a bérleti díjat megfizetni.

Eladó: Az adásvételi szerződésbe a tárgy tulajdonosa aki a tárgyat a vevő részére értékesíti.

Vevő: A vevő az akinek az eladó a tárgyat/terméket a rendelkezésére bocsájtja.

Haszonélvező: A haszonélvezet jogosultja az a személy, aki egy adott ingó vagy ingatlan tulajdonjogával rendelkezik, de azt birtokolhatja, használhatja és a használatából eredő hasznokat élvezheti.

Haszonélvezeti jog: Jogosultja valaki a más tulajdonában lévő ingatlant birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja rendeltetésszerűen.

Széljegy: A földhivatalhoz benyújtott ingatlan-nyilvántartásban az eddig még át nem vezetett kérelmek a tulajdoni lapon széljegyként kerülnek feltüntetésre. A tájékoztat a földhivatali eljárás megindulásáról és jelzi az eljárás rangsorát.

Tulajdoni lap: A tulajdoni lap az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett ingatlanok adatait tartalmazza és az azokhoz tartozó jogokat. Három részből áll:

1. Az ingatlan elhelyezkedését és számszerű adatait rögzíti.

2. Az ingatlanra vonatkozó alapvető jogot a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét, tulajdoni hányadát és a tulajdonszerzés módját tartalmazza.

3. Az egyéb jogokat és a jogilag jelentős tényeket tartalmazza. Pl. Az ingatlanra vonatkozó terhek korlátozások.

Helyrajzi szám: Minden föld-résznek a saját azonosítója helyrajzi száma van. A földrészek ingatlanok azonosítására szolgáló településen belül egyedi azonosítószám.

Értékbecslés: Az értékbecslés a fedezetként felajánlott ingatlan értékének meghatározására irányuló értékbecslési díj ellenében végzett eljárás.

Kaució: A kaució azt a célt szolgálja hogy a jogviszony során és a lezáráskor a bérbeadónak legyen egy olyan biztosítéka, amelyből kielégítheti a bérlő által nem rendezett követeléseket. A felek megállapodástól függően jellemzően egy-három havi bérleti díjban egyeznek meg. Ha a felek mindenben elszámoltak egymással, a kaució visszajár.

Óvadék: Az óvadék a szerződésben foglalt kötelezettség teljesítésének olyan biztosítéka, amely azáltal jön létre, hogy a szerződés alapján az óvadékként szolgáló dolgot a másik szerződéses fél rendelkezésére bocsájtják akár tényleges átadással akár más módon. Az óvadék az azt megkapó fél számára biztosítékként szolgál, ha az óvadékot adó fél nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét a másik fél az óvadékból megkapja követeléseit.

Forgalmi érték: A forgalmi érték megegyezik azzal az összeggel amennyiért az értékbecslés pillanatában az ingatlan várhatóan értékesíthető. Forgalmi érték=Piaci érték

Használt lakás: A lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, újnak nem minősülő lakás.

Új építésű lakás: A lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan melyet az építtetőjétől vásárol és ő az első bejegyzett tulajdonos.

Összkomfortos: Összkomfortos lakásról vagy házról akkor beszélhetünk ha az alapterülete 12 négyzetméter lakószobával, fürdőszobával, WC-vel és konyhával vagy legalább 4 négyzetméter főzést lehetővé tévő lakótérrel. Továbbá központosított fűtés és melegvízellátás, közművesítettség biztosított.

Duplakomfortos: Azokat a lakóingatlanokat nevezzük duplakomfortosnak, amelyek legalább egy 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel és 2 db WC-vel, 2 db fürdőhelyiséggel, közművesítettséggel (villany- és vízellátással, csatornázott), melegvíz-ellátással és központos fűtési móddal rendelkeznek.

Komfort nélküli: A félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg de legalább 12 m2 alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, WC-használattal, egyedi fűtési móddal és vízvétel lehetőségével rendelkezik.

Helyszínrajz: Az ingatlan-nyilvántartás céljára készített földmérési alaptérkép, amely az önálló ingatlanok alaprajzát ábrázolja.

Ingatlannyilvántartás: Az ingatlan-nyilvántartás közhitelesen településekként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanjának adatait és az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és tényeket. Az ingatlan nyilvántartás része a tulajdoni lap, az ingatlan-nyilvántartás térkép és az okirattár.

Jelzálogjog: A fedezetként felajánlott ingatlanra a hitelező biztosítékaként bejegyzett teher. Ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani.

Infláció: Az infláció a pénz vásárlóerejének folyamatos csökkenése, az árak, árszínvonal folyamatos emelkedése. Az inflációt pénzromlásnak is nevezik.

Közjegyzői díj: A közjegyzői díj az az összeg, amit a közjegyzőnek kell kifizetni az általa nyújtott szolgáltatásért. Mértékét a 14/1991. (!) (XI. 26.) IM rendelet állapítja meg.

Késedelmi kamat: A késedelmi kamat a pénztartozás késedelmes teljesítésének következménye amely a késedelembe esés időpontjától jár.

Szolgalmi jog: Az ingatlan mindenkori tulajdonosa vagy birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja vagy követelheti, hogy a szorgalommal terhelt ingatlan tulajdonosa vagy birtokosa a jogosultságból egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.

Társasházi alapító okirat: Az ingatlan tulajdonosainak társasház alapítási elhatározását tartalmazó okirat.

Társasházi SZMSZ: SZMSZ- Szervezeti és Működési Szabályzatok. A társasházakról szóló törvény kimondja, hogy hatnál több lakás esetén kötelező megalkotni a szervezeti és működési szabályzatot. Ebben szabályozzák pl a tulajdonon belüli építési szerelési munkálatokat.

Társasház: Társasház akkor alapítható, ha az építendő vagy már ingatlanban, épületben műszakilag megosztott, legalább két, vagy egy-egy önálló lakás vagy nem lakás célú helyiség van és az a tulajdonosának külön tulajdonába kerül. A társasházban a külön tulajdoni illetékességek külön tulajdoni lappal rendelkeznek.

Térképmásolat: Az ingatlan környékét mutató, terepi beazonosítását szolgáló lap. =Helyszínrajz

Biztosítás: Véletlenszerűen bekövetkezett, előre nem látható események anyagi károk elleni védelem.

Építményadó: Vagyoni típusú adó, melyet a helyi önkormányzat illetékességi területén lévő építményekre vetnek ki rendeltetésüktől és hasznosulásuktól függetlenül.

Vagyonszerzési illeték: Ingatlan eladása során annak kell fizetnie az illetéket, aki a lakást megvásárolja. A sikeres adásvételt követően 30 napon belül jelezni kell a Nemzeti Adó és Vámhivatal felé, ezt követően kapunk határozatot az illetékfizetés összegéről és határidejéről. Az illeték egységesen a vételár 4%-a vannak esetek amikor az illetéket kedvezményesen vagy egyáltalán nem kell megfizetni.

Személyijövedelemadó (SZJA): A személyi jövedelmet terhelő adó. Személyi jövedelemadót a magánszemélyeknek kell fizetniük a jövedelmük után. Az szja megfizetésével a magánszemélyek alkotmányos kötelezettségüknek megfelelően hozzájárulnak a közteherviseléshez. A személyi jövedelemadózás az arányosság és a méltányosság elvén alapul. Célja az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása.

ÁFA: Az Áfa olyan többfázisú, nettó típusú adó, melyet a termelés és a forgalmazás minden szakaszában a hozzáadott érték után meg kell fizetni, de az adóterhet a termék vagy szolgáltatás végső felhasználója viseli.

Illetékmentesség: Az illetékmentesség azt jelenti, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény meghatározza azokat az eljárásokat, amelyek mentesek az illetékfizetési kötelezettség alól (ez a tárgyi illetékmentesség), valamint azokat a jogalanyokat, amelyeknek nem kell illetéket fizetni. (Ez az alanyi illetékmentesség.)

Közös tulajdon: A közös tulajdon több személy tulajdonjoga ugyanazon a dolgon, meghatározott hányadok szerint. Ingó dolgokon és ingatlanokon egyaránt fennállhat. A közös tulajdon esetében a tulajdonjog oszlik meg eszmei hányadrészek szerint és nem a dolog van megosztva a tulajdonostársak között.

Lakásszövetkezet: A lakásszövetkezet, szemben a társasházzal, nem a közös tulajdon egy, ha úgy tetszik, különleges formája. A lakásszövetkezet egy “cég”, amely a cégeljárás és a cégnyilvántartás alanya, ám ugyanakkor építőipari vállalkozásnak nem nevezhető, hiszen kizárólag a saját ingatlanjait hozza létre, tartja fent.

Elővásárlási jog: Az elővásárlási jog a jogosultnak a dolog megvételére ad jogot, mindenki mást megelőzően, olyan feltételek mellett, mint amilyet egy harmadik személy vételi ajánlatában a dolog tulajdonosával közölt.

Az elővásárlási jog alapulhat jogszabályon vagy szerződésen. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi.

Az alapvető szabályokat Magyarországon a Polgári Törvénykönyv tartalmazza.

Társasági adó: A társasági adó (tao)  olyan jövedelemadó, amelyet a tevékenységből származó jövedelem alapján az a belföldi és külföldi illetőségű személy fizet, aki jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységet folytat.

Ingatlannyilvántartásba bejegyezhető jogok:

Tulajdonjog: A tulajdonjog dologi jogviszony, amely a dolog és a dolog tulajdonosa között jön létre. Tulajdonjog tárgya minden birtokba vehető dolog.

Köztulajdont és magántulajdont különböztetünk meg, amely egyenlő jogvédelmet élvez a polgári jog szempontjából.

Tartós földhasználati jog: A földhasználati jog minden olyan alanyi jogot jelent, amely egy jogosultnak valamely föld meghatározott célú és mértékű használatára nyújt lehetőséget, a tulajdonos engedélyével, a tulajdonossal megkötött megállapodáshoz, illetőleg a bíróság határozatához kapcsolódóan.

Megállapodáson (bírósági határozaton) alapuló földhasználati jog: A más tulajdonában álló földön építkezés céljából alapított földhasználati jogot egész földrészletre, vagy a földrészlet természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni a név szerint meghatározott építkező (jogosult) javára.

Haszonélvezeti jog: Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. Amennyiben a haszonélvezeti jog egyidejűleg több haszonélvezőt is megillet, akkor a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogára a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Használat joga: A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint a vele együtt élő családtagjait szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. Jogi személy a használat jogánál fogva a dolgot a létesítő okiratában meghatározott céljával és tevékenységével összhangban használhatja és szedheti annak hasznait. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át.

Telki szolgalmi jog: A telki szolgalom egy olyan (dologi) jog, amelynek alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa a más tulajdonában levő és a szolgalommal terhelt ingatlant meghatározott terjedelemben használhatja, vagy birtokosát más módon valaminek az eltűrésére késztetheti. Leggyakrabban átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása stb. céljára szoktak telki szolgalmi jogot létesíteni

Elővásárlási jog: Az elővásárlási jog a jogosultnak a dolog megvételére ad jogot, mindenki mást megelőzően, olyan feltételek mellett, mint amilyet egy harmadik személy vételi ajánlatában a dolog tulajdonosával közölt.

Az elővásárlási jog alapulhat jogszabályon vagy szerződésen. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi.Az alapvető szabályokat Magyarországon a Polgári Törvénykönyv tartalmazza.

Visszavásárlási jog: A visszavásárlási jog egy speciális alany – az előző tulajdonos – javára fennálló vételi jog, melyet írásban, a dolog eladásával (az adásvételi szerződés megkötésével) egyidejűleg kell kikötni. Legfeljebb 5 év időtartamra szólhat, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A visszavásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyezni az átruházott ingatlanra vagy annak eszmei hányadára.

Vételi jog: A vételi jog vagy más néven opciós jog kikötését a hatályos Polgári Törvénykönyv teszi lehetővé. A rendelkezés szerint adásvételi szerződések kötésekor a tulajdonos vételi jogot enged a vevőnek a dologra nézve. Tehát a vevő nem tudja – vagy nem akarja – a szerződés megkötésekor megvásárolni az adott dolgot. A vételi jog viszont biztosítja őt arról, hogy ezt később megteheti egy egyoldalú nyilatkozattal. Így ez a szerződési kikötés biztosítékot ad a vevőnek, hogy megvegye a dolgot, amikor már alkalmasnak látja az időt.

Jelzálogjog: A fedezetként felajánlott ingatlanra a hitelező biztosítékaként bejegyzett teher. Ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani.

Végrehajtási jog: Olyan jogi korlátozás, mely alapján az ingatlant terhelő tartozás behajtását hatósági úton kell végrehajtani. A tulajdoni lapon külön bejegyzés hívja fel erre a figyelmet.

Ingatlan: Az ingatlan a föld és a ráépített szilárd építmények összessége. Ingatlan a föld szárazföldi felszínének körülhatárolt, más ingatlanoktól elkülönített része, továbbá az önálló rendeltetésű és önálló forgalmú építmény vagy építményrész.

Likviditás: Folyamatos fizetőképesség

Megtérülés: Megtérülésnek nevezzük azt az elméleti értéket, amely teljesülésével az adott befektetés bevételei meghaladják annak költségeit. A megtérülési számítást rendszerint a befektetések, beruházások megtervezésekor ajánlott elvégezni, felmérve ezzel az ügylet, üzlet megvalósíthatóságát.

Hozam: A hozam tehát a befektető haszna, és tulajdonképpen teljesen független a kamattól. A hozam három dologtól függ: a befektetett összegtől, az egy vagy több részletben visszafizetett összegek nagyságától, valamint az eltelt időtől. A hozamot – azért, hogy a különböző befektetések összehasonlíthatók legyenek – általában éves szintre átszámítva szokták megadni.

Kockázat: A negatív hatással fenyegető események (lehetséges következmények) bekövetkeztének esélye. A kockázatot a veszély hozza létre.